Környezettudatos nevelés a szülőföldünkért - Eredményesen működik az integrált hulladékgazdálkodási rendszer  

Végérvényesen lezárta Kovászna Megye Tanácsa az integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését célzó európai uniós pályázatot. Kovászna megye a Központi Fejlesztési Régióban elsőként és egyedüliként üzemelte be a rendszert, amely már fél éve működik sikeresen – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója

Végérvényesen lezárta Kovászna Megye Tanácsa az integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését célzó európai uniós pályázatot. Kovászna megye a Központi Fejlesztési Régióban elsőként és egyedüliként üzemelte be a rendszert, amely már fél éve működik sikeresen – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója.

Május 4-én, pénteken jött meg az értesítés az Európai Alapok Minisztériumától, hogy hivatalosan is lezártnak tekinthető a hulladékrendszer kiépítését célzó pályázat – ennek tényét március végén Brüsszelben is nyilvántartásba vették, ezt közölte ki most a szaktárca – mondta el a tanácselnök, kiemelve, hogy tízéves folyamat végére értek, hiszen az előkészületek 2008 körül kezdődtek.

Európai uniós pályázattal nem lehet felszámolni a közvetlen környezetünket is ellepő műanyag hulladékot, ehhez környezettudatosan gondolkodó lakosság is szükséges – emelte ki a sajtótájékoztatón Tamás Sándor, pár sokkoló példát is mutatva, hogy a műanyag palackok, zacskók milyen mértékben károsítják az élővilágot itthon és a nagyvilágban. „Ezt a folyamatot akkor tudjuk megállítani, visszafordítani, ha kiemelt figyelmet fordítunk a környezettudatos nevelésre. Mindannyiunknak meg kell érteni, hogy a saját életterünket, gyerekeink jövőjét mérgezzük a le nem bomló hulladékokkal. Azért fontos szelektíven gyűjteni a szemetet, hogy a műanyag, fém, fa, papír, üveg hulladékokat újra lehessen hasznosítani. Azt szeretnénk, hogy a mi szülőföldünk legyen a legtisztább vidék és a következő nemzedéknek is élhető környezetet hagyjunk” – hangsúlyozta a tanácselnök. Saját példájából kiindulva mondta el, amióta otthon szelektíven gyűjtik a hulladékot, láthatóvá vált, hogy az újrahasznosítható hulladékból tízszer több van, mint a háztartási szemétből. A megyei önkormányzat intenzívebb kampányt indít a környezettudatosság növelése érdekében, az elmúlt félévben több mint 1000 fiatal látogatta meg a lécfalvi hulladékkezelő központot. Ebben az évben a diákok mellett nyugdíjasklubokat, civil szervezeteket is fogadnak, hogy egyrészt megismertessék a központ tevékenységét, másrészt tudatosítsák, mennyire fontos a szelektív hulladékgyűjtés.

Ambrus József igazgató szerint Kovászna megye lakossága nyitott arra, hogy szelektíven gyűjtse a szemetet, ugyanis a rendszer beindítása óta, alig hat hónap alatt megsokszorozódott az újrahasznosítható hulladék mennyisége.

„Vidéken 1,2 százalékról 12 százalékra nőtt, városon 10 százalékról 26 százalékra nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya. Ez nagyon jó eredmény, természetesen van még ahová fejlődni, különösen a biológiailag lebomló hulladék esetében kell megértetnünk, hogy azt lehet és érdemes komposztálni” – magyarázta az igazgató. Az egyesület tervei között szerepel, hogy a lécfalvi üzemet egy mechanikai-biológiai hulladékkezelő (MBH) berendezéssel bővítse, amelynek célja a lerakásra szánt hulladék mennyiségének csökkentése.

A Kovászna megyei rendszer akkor lesz teljes, amikor hivatalossá válik, hogy Barót városa is csatlakozott, 45 közigazgatási egység már elfogadta az erdővidéki város ezen szándékát, a bíróság pedig szerdán tárgyal erről a kérdésről – jelentették be a sajtótájékoztatón, hangsúlyozva, a lécfalvi hulladékközpontban kizárólag a megyében összegyűjtött szemetet fogadják.

Az európai uniós pályázat finanszírozási szerződését 2010. szeptember 17-én írták alá, a lécfalvi hulladékkezelő központ pedig 2017. október 9-én kezdte meg működését. Az országban 32 európai uniós pályázat volt, Kovászna megyén kívül mindössze Arges, Beszterce és Botosani megye tudta beüzemelni a rendszert. A projekt összértéke 20 millió euró volt, ebből Kovászna Megye Tanácsa 2,2 millió eurót biztosított, ami az el nem számolható költségek mellett a saját hozzájárulást jelenti, a megyei önkormányzat a saját önrésze mellett ugyanis 44 helyi önkormányzat önrészét is átvállalta a rendszer kiépítése érdekében.

A pályázat tartalmazta 4 város szemétlerakójának bezárását és ökologizálását, valamint a kézdivásárhelyi átrakóállomás megépítését is. A lécfalvi hulladékkezelő központban komposztáló állomás, szelektív hulladékválogató csarnok működik, valamint EU-konform szemétlerakót alakítottak ki. A lerakó első cellájának kapacitása 481 ezer tonna, a számítások szerint legalább 9 évig elegendő, de ha nő a szelektív hulladék mennyisége és a lakosság hajlandó komposztálni a biológiailag lebomló hulladékot, akkor akár 18 évig is használható, ugyanakkor van lehetőség még 2 cella kialakítására. A lécfalvi üzemet a nagyváradi Eco Bihor kft. működteti, 53 alkalmazottal.